ELKÖLTÖZÖM!!!
Ezennel jelentem: ELKÖLTÖZÖM. ERRE a helyre. Aki szeretne, az kövessen! Ez a blog nem fog törlődni (legalábbis egy ideig), viszont új tartalmakkal nem hiszem, hogy bővülni fog (legalábbis mostanában)! Ne kérdezzétek miért hagyom ezt itt! Csak, mert úgy tartja kevdem! 
Vitaminbomba
A mai "alkotmány" a következő:
Szintén "zöldségpástétom" féleség: répa, brokkoli, fokhagyma lepárolva, majd összeturmixolva, joghurttal leöntve és sóval, borssal, fokhagymagranulátummal megfűszerezve. Úgy néz ki mint valami masszás trutyi, de igazából rettenetesen finom. (És egészséges!)
Mindig dalolok
Március első hetén elő fogok adni egy dalt zongora és mindenféle hangszeres kíséret nélkül. Már most félek kicsit, de tudom, hogy nem szabad. Úgy jött ez a lehetőség, hogy itt a városban rendeznek egy előadást valaminek az alkalmából és az énektanárom engem ajánlott fel, mint énekest.
Finomak és egészségesek
Azond gondolkoztam egyik nap, hogy a "Fenébe is! A diéta nem egyenlő a koplalással! Én akkor is rendesen fogok enni!" Így hát eldöntöttem/eldöntöttük, hogy receptek után fogunk nézegetni. Meg mi is kitalálunk mindenféle jót. Így hát felkaptuk a fakanalat és alkottunk mindenfél csodás kaját. Garantáltan egészséges, garantáltan lehet tőle fogyni (meg a pénztárcának is)
Hogy miért írok blogot?
Ma megkérdezte tőlem az egyik ismerősöm, hogy miért is írok én blogot. Nos, hát ezen én is elgondolkoztam. Tulajdonképpen nem tudom. Sokan ugye az önkifejezés miatt. Meg nincs kinek elmondani azokat a dolgokat, amiket megosztanak másokkal, stb.stb. Igazából sorolhatnám mások okait, ugyanis van elég. Tapasztaltam, meg mértem fel dolgokat. Könnyű megkérdezni másokat, és várni az értelmes választ. De hogy én miért teszem? Nah ez jó kérdés.
Just forget it
azt hiszem, ha szeretném sem írnék le, vagy mondanék el dolgokat. mert ugyan minek? bántsak meg egy embert azért, mert nekem nem jó valami? vagy mert csalódott vagyok?
Harag és agresszió levezetése ! ?
Éjszaka megint kiabáltam és sírtam álmomban. Az elfojtott érzelmeim a tudatalattimba kerülnek, és az álmaimban élem ki őket. Nem tudom, hogy ez mennyire jó, vagy mennyire nem. Mindenesetre most nyugodtnak érzem magam, még úgyis, hogyha a problémákra gondolok. Azonban tudom, hogy nem az álmaimban kellene megoldanom, főleg nem úgy, ahogyan teszem. Ki kellene állnom és megmondanom, hogy ez és ez van. Nem másnak panaszkodni, sírni és teljesen elfojtani a dolgokat. Ugyanis ha egyszer kiszabadulnak az elzárt helyről, akkor aztán lavinaként fognak rázúdulni a másikra. Annak viszont nem lenne jó vége. Egyáltalán nem. Így hát maradok a jól megszokott helyzetben. És ilyenkor gondolkozok el magamon is: most akkor szókimondó vagyok, aki kiáll a véleménye mellett, vagy megbújok és inkább a háttérből figyelem az eseményeket. Azt kell mondanom, hogy általában az előbbi, de bizonyos helyzetekben nem tudok az lenni, aki vagyok. A félelmek letompítanak. Sajnos.
Le kellene győzni!
Az, hogy minden emberben meg van a félelem valamivel kapcsolatban, egy alap dolog. Nincs olyan ember, aki ne félne valamitől. Nem is kell nagy dolgokra gondolni. Vegyük csak a fóbiákat: pókoktól, tértől, tömegtől, bezártságtól... de vannak olyan félelmek, amiken nem lehet egyszerűen túlesni. Akár több hónapba telik, míg leküzdjük. Akár évekbe is. De az is lehet, hogy sohasem.
Én nem tudom, hogy valaha túl tudok-e jutni félelmeken. Próbálkozni próbálkozok, de a napokban egyre erősebben jön az egyik. Semmi segítség. Nem tud senki. Lassan 2 éve bízom benne, hogy tudnak segíteni. De semmi. Így hát egyedül kell megoldanom. Csak kitartás kell hozzá és erő. Remélem nem fog elhagyni, mert erő nélkül semmire se megyek. És itt nem csak a lelki erőre gondolok, hanem a fizikaira is. Kezd kiveszni belőlem, pedig csak 1-másfél hete csinálom a kúrát és nagyon éhes tudok lenni. Halon és zöldségen élni meg nagyon nehéz. De én csak annyit tudok mondani magamnak, hogy nem szabad csüggedni, és fel a fejjel! Mert mindennek meg lesz a gyümölcse!
Nincs mit mondanom
Az a baj, hogy éppen, amikor érzek magamban erőt, hogy végigcsináljak dolgokat, akkor történik valami, ami egyből mindent megváltoztat. Kicsit unom már az egészet. Kicsit elegem van belőle. Félek.
no para, no para…
Ejj holnap angol... azon szoktam gondolkozni, amit régen mondogatott apukám nekem. "Lányom, minél több nyelvet tudsz, annál sokszínűbb ember vagy!" Ezt akkor nagyon jól az eszembe véstem. El is határoztam, hogy márpedig én nyelveket fogok tanulni, és sokraviszem. Aztán hol vagyok? Van egy középfokú nyelvvizsgám, amivel lényegében kitörölhetem a seggemet. Hiszen hiába van valakinek a kezében a papír, ha nem tud beszélni. Nem igaz? Egyetlen probléma csak az, hogy nem volt, illetve nincs lehetőségem hol gyakorolni a nyelvet. Így aztán nagyon sokminden feledésbe merült az évek során. Pedig hányszor elhatároztam, hogy én az olasszal is viszem valamire. Aztán nekiállok egy másik nyelvnek is. Be kell valljam magamnak: lusta voltam. Na de én? Lusta? Akit strébernek könyvelnek el? Igen. Sajnos. Így hát emiatt stresszelve megyek be angol órára is, ami már nem volt nekem vagy 3 éve. De ki kell bírni. Meg kell csinálni. Úgyhogy Hajrá! Menni fog!
persze... angol szakosok mellett...
Jaaj mi legyen?! (alcím: a felvételi küszöbén)
Újabb döntést hoztam: míg első helyen az ELTE áll és mögötte a Corvinus, addig a harmadik helyre tettem magamnak egy mentőképzést. Pécsre nem szeretnék visszajönni. Az most teljesen mindegy miért. Bár, ha belegondolok lehet, hogy több értelme lenne. Szóval a Budapesti Kommunikációs Főiskolán célzok be egy felsőfokú szakképzést arra az esetre, ha nem vesznek fel Master-re. Így aztán biztosan tanulhatok tovább, kereshetek melót egy olyan városban, ahol talán nagyobbak az esélyek, mint itt Baranyában. Ráadásul olyat tanulhatok majd, ami érdekel is. No, de azért továbbra is reménykedek az első kettő helyemben, hiszen azért fogok dolgozni. Egyébként jól haladok a diplomamunkámmal is.
Az a jó, hogy most érzek magamban késztetést a dolgokra. Célok vannak előttem, és nem csak a tanulással kapcsolatban. Az egészséges életmóddal kapcsolatban is. Vannak dolgok, amik rákésztetnek bizonyos dolgokra. És ha ez az egész azzal jár, hogy nem eszek cukrot, vagy nem iszok alkoholt pár hónapig, akkor legyen! Szeretnék jól élni. Fitten és egészségesen, kiegyensúlyozottan, harmonikusan! Ezek számítanak igazán! Most van bennem erő is! (még...) Nah, de csakis pozitívan! 
ui1: Így érettségi meg középsikolai biziket is kell fénymásolni, hitelesíttetni a nyelvvizsga mellett. Micsoda remek elfoglaltság erre a hétre.
ui2: Nem tud valaki Pécsett egy fotóst, aki olcsón és gyorsan tud diákigazolványképet készíteni? (ez csak egy költői kérdés volt, bár azért jól jönne valamilyen tanács )
Bejelentkezés
Ezt írtam én!
- ELKÖLTÖZÖM!!!
- 2010.02.22. 20:09 - Vitaminbomba
- 2010.02.21. 13:17 - Mindig dalolok
- 2010.02.20. 17:09 - Finomak és egészségesek
- 2010.02.20. 16:01 - Hogy miért írok blogot?
- 2010.02.17. 21:27
Legnépszerűbbek
- Rólam (114)
- Videók (89)
- #115 (82)
- “Nőiesedek” (67)
- TK (63)
- Viszlát 2009 (62)
- #135 (60)
- Goal (59)
- Zene (58)
- Sokmindentörtént (56)
Ezt mondtátok ti!
- Sunnygirl: ohh hát örülök, ha a saját...
- 24 days 21 hours - Kacaj: Nem, nem ijedtem meg attól, hogy...
- 24 days 21 hours - Sunnygirl: öhmm itt barnának látszik....
- 28 days 18 hours - Sunnygirl: Ez érdekes. Nem ijedtél meg...
- 30 days 3 hours - Kacaj: Velem már konkrétan előfordult,...
- 30 days 6 hours
Legtöbb komment
- Meglepetés (12)
- TK (10)
- Erős vagyok, mert kibírtam :) (9)
- Verspárbaj (7)
- Elfogadás (6)
- Gyros pitában (6)
- Valaki lőjjön le! (6)
- Alkottam :) (6)
- Jane Eyre (6)
- Elmúlt napok eseményei (5)
Kategóriák
- álom (6)
- betegség (6)
- blah (8)
- cél (6)
- egészség (3)
- egyetem (23)
- emlék (1)
- film (15)
- gondolatok (13)
- jegyzetek (6)
- kaja (8)
- kutya (4)
- munka (6)
- oldal (10)
- otthon (3)
- party (9)
- ruha (2)
- személyes (97)
- szülinap (3)
- technika (5)
- tél (3)
- ünnep (6)
- vers (1)
- zene (9)
Archívum
- 2010. február (14)
- 2010. január (29)
- 2009. december (26)
- 2009. november (33)
- 2009. október (33)
- 2009. szeptember (24)
- 2009. augusztus (11)
- 2009. július (17)
- 2009. június (7)